Gábor Tamás sztorija
Nekem a Balaton…
Mára szinte a világ minden pontján találhatóak naturista helyek, ahol a szabályokat betartva élvezhetjük a ruhanélküliséget. Egy olyan családban felnőve, ahol nem igazán voltak tabuk, és az sem volt természetellenes, ha véletlenül meztelenül látjuk egymást, mindig is vonzott valamilyen szinten ez az életérzés, és otthon, a függönyök takarásában rendszeresen űztem is. Viszont úgy éreztem, hogy itt az idő, hogy kipróbáljam magam, hogyan állnék helyt ott, ahol nem csupán én, de mindenki meztelen. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a barátom szintén nem szégyenlős, és, bár volt némi fenntartása egy nudista nyaralással kapcsolatban, azért végül beadta a derekát. Először külföldre gondoltunk, mert nem igazán hallottunk igazán jó nudista helyekről Magyarországon, de végül rátaláltunk egyre, pont a Balatonnál. Így vágtunk bele ebbe a három napos vakációba a balatonberényi naturista kempingben.
Eleinte több félelmünk is volt, egyrészt, hogy jó ötlet-e meleg párként meglátogatni egy ilyen helyet, nem-e fog atrocitás érni, illetve, hogy eléggé érettek vagyunk, és van-e elég önkontrollunk ahhoz, hogy egymást meztelenül látva ne jöjjünk izgalomba. A szabály az szabály, úgyhogy ahogy megérkeztünk a kempingbe, csupán egy törülközőt ragadtunk a kézbe, fürdőruháról szó sem lehetett. A kezdeti bizonytalan lépések után, percről percre vált természetes érzéssé, ahogy nem viselünk semmilyen ruhadarabot. Mindenki meztelen volt körülöttünk, és senki nem bámulta a másikat. Senki nem nézelődött, mindenki el volt foglalva a saját dolgával, és olyan érzés kerített minket hatalmába, mintha csak a legtermészetesebb helyzet lenne, amibe belecsöppentünk. A meztelen fürdőzés a Balatonban, a pucér ebéd a kemping éttermében, és a csupasz sakkozás a parton, mind-mind örök élményként hatottak, és éreztük, hogy nem ez az utolsó alkalom, hogy egy ilyen helyen töltünk pár napot. Amitől igazán tartottunk, az az akaratlanul bekövetkező erekció kérdésköre volt, de kezdő naturistaként ezt az akadályt is elég lazán vettük, és testünk tudta, hogy ebben a szituációban ennek most nincs itt a helye, pont ugyanúgy, mint akár egy orvosi vizsgálatnál.
Azt már az elején észrevettük, hogy a kemping lakói többségében nem magyarok, főleg németek, hollandok és belgák voltak látogatásunkkor, vegyesen családok gyerekekkel, fiatalabbak és idősebbek, párok és egyedülállók is. Az, hogy mi egy meleg pár vagyunk, senkit az ég világon nem érdekelt, ahogy az sem, hogy ki hány éves, milyen fizikai állapotban van és milyen testi adottságai vannak. Jól megmutatkozott, hogy ez a fajta testi önelfogadás egy magasabb szintű toleranciát is magával hordoz, egy nyitottabb és lelkileg önazonos gondolkodásmóddal jár együtt. Arról már nem is beszélve, hogy ez a három nap teljesen megváltoztatta a testképünket, és még az utolsó reggel, a szállás elhagyása előtt is tettünk még egy rövid sétát utoljára meztelenül, mert nehéz volt elengedni ezt a fajta szabadságot. Bár nekünk csak jó tapasztalatunk volt, az is igaz, hogy a naturizmus nem mindenkinek való, de ha csupán egy alkalommal, egyfajta terápiaként, önmegismerés céljából látogat el valaki egy ilyen helyre, már az sok mindent pozitív irányba változtathat testi-lelki jóllétünkkel kapcsolatban.